~És eljő a sötétség~
Már megint felhős az ég, rémesen szürke a vasárnap reggel (persze,hogy ezen a hétvégén semmit nem lehet észlelni a csodás tavaszból). Ébredés után viszonylag hamar észreveszem, hogy a házból teljesen eltűnt az áram. Információ szerzés céljából felhívom a csodásan okos telefonomról a szomszédot és ő szomorúan közli velem,hogy az egész utcában nincs áram. Fürdőszobámban sötétség honol, tétova tapogatózás után sikerül megtalálnom a fogkefémet. A körülményekre való tekintettel a hajam is rémesre sikeredett. Fáradtan lehajtott fejjel somfordálok el a kocsihoz(áramszünet ide vagy oda a nap megy tovább) 10 perc kocsikázás után,ami szinte örökké valóságnak tűnt megérkeztünk a lovardába. 4 óra aktív pihenés után haza indultunk a 10 perces út megint örökké valóságnak tűnik. Miután beléptem a házba a mélyhűtő szokatlanul erős aktivitást mutat, mert elszántan latolgatja a leolvadás lehetőségét. Elképzelhető, hogy hamarosan újra meleg lesz, mert az égő mécsesek számát tekintve egy kellemes kis lakástűz esélyei igazán a legjobbak. Unaloműzés céljából készítek néhány feljegyzést: