~És eljő a sötétség~
Már megint felhős az ég, rémesen szürke a vasárnap reggel (persze,hogy ezen a hétvégén semmit nem lehet észlelni a csodás tavaszból). Ébredés után viszonylag hamar észreveszem, hogy a házból teljesen eltűnt az áram. Információ szerzés céljából felhívom a csodásan okos telefonomról a szomszédot és ő szomorúan közli velem,hogy az egész utcában nincs áram. Fürdőszobámban sötétség honol, tétova tapogatózás után sikerül megtalálnom a fogkefémet. A körülményekre való tekintettel a hajam is rémesre sikeredett. Fáradtan lehajtott fejjel somfordálok el a kocsihoz(áramszünet ide vagy oda a nap megy tovább) 10 perc kocsikázás után,ami szinte örökké valóságnak tűnt megérkeztünk a lovardába. 4 óra aktív pihenés után haza indultunk a 10 perces út megint örökké valóságnak tűnik. Miután beléptem a házba a mélyhűtő szokatlanul erős aktivitást mutat, mert elszántan latolgatja a leolvadás lehetőségét. Elképzelhető, hogy hamarosan újra meleg lesz, mert az égő mécsesek számát tekintve egy kellemes kis lakástűz esélyei igazán a legjobbak. Unaloműzés céljából készítek néhány feljegyzést:
- A laptopot lemerült állapotban eltenni szigorúan tilos.
- Sürgősen be kell szerezni egy hordozható telefontöltő (remélem ez a becses neve) a telefonhoz.
- Az elemlámpa a jól felszerelt háztartás elengedhetetlen része.
Csodálatos értelmi képességeimet erősen megkérdőjelezi az a tény, hogy reggel óta emlegetem az elektromos vízforraló anyukáját, holott a gáztűzhely kiválóan alkalmas a lábosba töltött víz felmelegítésére. A forró tea mennyei boldogság, viszont úgy tűnik vészesen fogy a mécses. Továbbra is erőteljesen unatkozom. 7 óra 20 perckor fellélegzik az áramelvonástól szenvedő utca, mert Isten és az elektromos művek csodás ajándéka váratlanul visszaszökken az áram vezetékekbe.
Pandicorn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése